Az élelmiszerhulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, raktározáson, kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.
Élelmiszerpazarlás? Na ne már!
Élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe.
Míg az Európai Unióban egy 2022-es jelentés szerint évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő, addig Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb, 66 kg/fő. Viszont hazánk háztartási élelmiszerpazarlása még így is jelentős, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna. Ezek a tények különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden harmadik ember számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos, vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.
Komposztálj a jövődért!
Az élelmiszerhulladékból származó gázok – kiemelten a metán -, teszik ki az összes üvegházhatású gáz 8-10%-át. Ideális esetben az élelmiszerből származó hulladék jelentős része komposztálható, amely során aerob bomlás során komposzt lesz belőle, ami tápanyagdús, természetes módon javítja a termőtalaj minőségét. Azonban a legtöbb esetben bezacskózva a kukában végzi a hulladék, amely jelentősen terheli a környezetet. Ennek eredményeképpen nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, ami a légkörbe jutva fokozza a felmelegedés folyamatát. Ezért fontos lenne, hogy akinek van rá lehetősége, komposztálja az élelmiszerhulladékát.
Néhány tipp a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentésére:
- Tervezzük meg előre a heti menüt, és ennek megfelelő bevásárlólistával menjünk a boltba, piacra.
- Soha ne induljunk el éhesen bevásárolni, mert biztos, hogy több élelmiszert fogunk venni, mint amennyire szükségünk van.
- Rendszeresen ellenőrizzük az otthoni készleteinket és ezeknek megfelelően főzzünk, vásároljunk.
- Válasszuk az alakilag nem tökéletes, „csúnya” zöldséget, gyümölcsöt, a lejárathoz közeli élelmiszereket, ezekre gyakran kedvezményes árat szab a kiskereskedő, így spórolhatunk is.
- A maradékot fagyasszuk le, vagy ajándékozzuk el, pl. szomszédnak, rokonnak. A fagyasztott élelmiszert mindig címkézzük fel (mit tartalmaz, mikor készült).
- A még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, alapanyagokat, amiket várhatóan már nem fogunk elfogyasztani, adományozzuk el!
- A keletkező élelmiszerhulladékot komposztáljuk!
Az élelmiszerpazarlás csökkentéséről további információkat, hasznos tippeket olvashat a Maradék nélkül program közösségi média felületein, illetve az MDOSZ Terítéken az Egészség Facebook oldalán. A témáról hosszabban a tavaly novemberi hírlevelünkben olvashat, mely a következő linken érhető el: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2022/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2022-11-elelmiszerpazarlas-csokkentese.pdf
